Az előző fordulóban a Szany vereségének köszönhetően visszavettük a második pozíciót a tabellán, amit szándékunkban is áll megtartani a bajnokság végéig, amihez feltétlenül szükségesnek látszott, hogy megszerezzük mindhárom pontot soros ellenfelünk otthonában, Mihályiban.
Nem kezdődött jól a mérkőzés, ugyanis már a 9. precben kányszerű cserére volt szükségünk Böhm sérülése nyomán. Csúnyán beleszálltak hátulról a térdhajlatába, majd nagy fájdalma miatt kivizsgálásra kórházba is kellett vinni. Az első diagnózis alapján biztos, hogy ebben a szezonban már nem játszhat többet.
A hazaiak a lestaktikájukban bízva próbálták útját állni a támadásainknak, ami a mérkőzés elején nagyon jól működött, sőt a 21. percben egy hatalmas hiba után hátrányba is kerültünk. A mihályiaknak eddig a pontig alig volt helyzetük, de egy hazagurított labdát a kapusunk gyatrán talált el, egy csatár lecsapott rá, de nem tudott első szándékból kapura fordulni, oldalra passzolt, majd a rendezetlen védelmet két csellel teljesen szétzilálták, visszagurították a labdát lövőre és az érkező játékos a léc alá helyezett. 1-0.
Nem estünk kétségbe, de ahogy telt az idő, egyre idegesebb volt a csapat, ám szerencsére a 38. percben sikerült egyenlíteni. Kezezés miatt szabadrúgáshoz jutottunk 18 méterre a kaputól, kissé jobbról, a labda mögé Németh Szabolcs állt és a sorfal mellett-felett a kapu bal oldalába csavart. 1-1.
Sokáig nem örülhettünk az egalizálásnak, ugyanis a hazaiak újra gólt szereztek a semmiből a 40. percben. Szabadrúgást íveltek a térfél közepéről a kapu előterébe, védelmünk a kapussal együtt határozatlannak bizonyult és hagyták, hogy a lecsorgó labdát közelről a hálóba kotorják. 2-1.
Nem állt túl jól a szénánk, de hittünk magunkban, mert mindenki tudta, hogy jobb csapat vagyunk ellenfelünknél és két szerncsétlen körülmények közt kapott gól nem küldhet padlóra minket. Arról pedig, hogy nem a levegőbe beszélek a félidőből hátralévő öt percben tanubizonyságot tettünk.
A 42. percben Németh Szabolcs fordult kapura, de lövés helyett a védők fölött remekül emelt a bemozduló Kovács Renéhez, aki egy pattanás után okosan emelt a rárontó kapus felett az üres kapuba. 2-2.
A 44. percben újra őrizetlenül hagyták az imént gólt szerző Kovács Renét, majd a hátvédsorból előretörő Tálostól remek passzt kapott, kapura fordult, megint csak a kapus állta útját, és ezúttal a kapu jobb oldalába gurított.. 2-3.
Lélektanilag nagyon fontos volt, hogy még a szünet előtt meg tudtuk szerezni a vezetést, annak ellnére is, hogy kétszer hátrányba kerültünk a félidő folyamán. Több próblémával is küzdöttünk, de mivel a futball nem a nyavalygósok sportja, így nem is kezdem ecsetelni ezeket.
Álomszerűen folytatódott az összecsapás számunkra, ugyanis a 49. percben egy gyors ellentámadás után megdupláztuk az előnyünket. NémethSzabolcs húzott el a jobb oldalon, lefutotta az összes védőt, majd középre passzolt, ahol Máthé Krisztián érkezett és futtából, jobbal a bal alsóba lőtt. 2-4.
A Mihályi csatárai nagyon agilisak voltak, nem volt egyszerű feladat feltartóztatni őket, de kidolgozott akciót nem sikerült végigvinniük egyszer sem. Jellemző viszont a mindenkori hátsó alakzatunkra, hogy általában nem azért kapunk gólt, és a táblázaton elfoglalt pozíciónkhoz képest nem azért áll olyan sok bekapott gól a csapat neve mellett, mert kijátszák őket, hanem rengetegszer állított szituáció vagy egy hatalmas egyéni hiba előzi meg a kapitulálásainkat.
Az 58. percben nemhogy kidolgozott helyzet nem előzte meg a hazaiak harmadik gólját, de még csak nem is mihályi játékos lőtt a kapuba. A játékot sérülten is vállaló Varga Dávid (ami sajnos meg is látszott a teljesítményén) fel akart szabadítani, ki akarta vágni a labdát taccsra, de olyan rosszul találta el, hogy a lábáról lecsúszó játékszert 20-ról a saját kapujába juttatta. Öngól!3-4.
Hatalmas harc folyt a pályán a hátralévő fél órában. Egyik csapat sem adta fel, hisz a hazaiak felbátorodtak a szépítés nyomán, mi pedig foggal-körömmel ragaszkodtunk a győzelemhez.
A 84. percben aztán végleg elszálltak a hazaiak pontszerzési esélyei, miután a sokadik veszélyes támadásunk újra góllal végződött. Egy szöglet utáni kipattanót Dominek szedett össze a jobb oldalvonal mellett, hanyagul emelt a rátámadó védő felett Kolesához, aki a védők vonala mögé, a kapu előterébe ívelt, a kapus a gólvonalon ragadt, majd a bemozgó Németh Szabolcs átvette a labdát és higgadtan a hosszú alsóba passzolt. 3-5.
A kegyelemdöfést szintén Németh Szabolcs adta meg az ellenfelünknek a 88. percben, amikor a Langtól kapott labdát háttal a kapunak átvette, majd sarokkal maga elé húzta, ezzel a mozdulattal be is csapta védőjét és kilőtte a hosszú felső sarkot. 3-6.
Kétszer is vesztett helyzetből sikerült talpra állnunk, ami mutatja a csapat erejét. Végül fölényes győzelmet arattunk, de a hátralévő meccseken jobban kell koncentrálnunk a védekezésre, mert nem lesz minden csapat olyan "udvarias", hogy hat gólt engedélyez majd.
Összeállítás:
Foki B.
Kiss I. - Varga D. - Tálos - Szakács
Kovács I.(71.p.) - Busa(60.p.) - Dominek G.- Böhm C. (9.p.)