A táblázaton második helyezett elleni bravúros győzelem után, a hátulról második Veszkényi Tordosa SE csapatához látogatott együttesünk, és mindenki joggal remélte, hogy újabb győzelemmel örvendeztetnek meg minket a srácok.
Mezőnyfölényben játszottak a hazaiak a mérkőzés elején, nem igazán tudta csapatunk megtartani a labdát, inkább a felívelésekkel akartak eredményt elérni, de a védők gyűrűjében Pölöskei nem nagyon boldogult.
Mindezek ellenére mégis mi szereztük meg a vezetést a 17. percben. Tulajdonképpen az első végigjátszott támadásunk volt, amikor a jobb szélen Sánta Ákos húzott el egészen az alapvonalig, majd átívelt a hosszú irányába, ahol Nagy Krisztián érkezett, aki furcsa mozdulattal kapura továbbította a labdát, ami végül egy menteni igyekvő védőről került a hálóba. 0-1.
A gól után semmi sem változott, továbbra is sokkal aktívabb volt ellenfelünk, és a 27. percben, teljesen megérdemelten ki is egyenlítettek. A jobbhátvéd még a saját térfelén vesztett labdát, amivel a csatár egy másik védő elfektetése után lecselezte magát az alapvonalig, ahonnan középre gurított, majd az ácsorgó védők közül kilépő hazai játékos könnyedén passzolt 5 méterről a hálóba. 1-1.
Nagyon indiszponált teljesítményt nyújtottak az ágfalviak, egyikük elmondása szerint már a bemelegítés során látható volt, hogy senki sem pörgött fel eléggé az összecsapásra, fáradtan, unottan álltak neki a 90 percnek.
A második játékrészre a hazaiak még egy fokozattal magasabb sebességre kapcsoltak, és egy negyed órás rohammal eldöntötték az összecsapást, a mieink nem tudták tartani a lépést.
Az 53. percben, mint már oly sokszor, egy előrevágott labdára megindult a teljes hazai támadósor, de nem értek volna vele semmit, ha középhátvédünk nem rúg egy óriási luftot utolsó emberként. Sajnos így történt, és az egész meccsen erre a hibára váró csatár, egy pattanás után kilőtte a hosszút. 2-1.
Az 57. percben védőt cseréltünk csatárra, ami a 3-4-3-as hadrendre való átállást jelentette, de ez hamar a visszájára sült el. A 62. percben a jobb szélen megiramodott egy hazai játékos, a 16-oshoz közeledve megtört a lendülete, ekkor befelé cselezett, három védőt is lerázott egy-egy egyszerű befelé tolással, majd amikor szembe került a kapuval, remekül csavart a jobb felső sarokba. 3-1.
Nem kellett sokat várni a veszkényiek negyedik góljára sem, ugyanis a 68. percben újra betaláltak, amellyel végleg eldöntötték a három pont sorsát. 4-1.
Háromgólos előnyük tudatában a hazaiak átengedték a területet csapatunknak, mi irányíthattuk a továbbiakban a mérkőzést, ők csak a kontrákra alapoztak, ami a 72. percben öngyilkos taktikának tűnt, ugyanis 20 perccel a vége előtt szépített az ágfalvi alakulat. Ekkor Polyák remek ütempasszal indította a jobb szélről keresztbe mozgó Varga Zsoltot, aki a kirontó kapus felett-mellett, bal külsővel a rövid felsőbe lőtt. 4-2.
Hátra volt még negyed óra, a nagyobb helyzetek előttünk adódtak, Kulcsár és Pölöskei fejesénél is hatalmas bravúrral védett a veszkényi kapus, de már nem esett gól egyik oldalon sem, így elkönyvelhettük sokadik idegenbeli vereségünket.
Érthetetlen, hogy miért csak az utolsó húsz percben játszott csapatunk aktívan. A legjobb ebben a periódusban volt a játékunk, és meggyőződésem, ha végig úgy teljesítettünk volna, akkor nem lett volna probléma a meccs megnyerésével.
Úgy néz ki, hogy ebben a bajnokságban hazai pályán bárkit képes megverni csapatunk, ha komolyan veszi az összecsapást, de idegenben nagyon ritkán tud olyan teljesítményt nyújtani, ami megfelelő lenne.
Összeállítás:
Horváth F.
Rudolf I. - Wilfing T. (57.p.) - Rudolf B.- Farkas
Sánta Á. - Kulcsár - Polyák - Kovács T.
Pölöskei - Nagy K.
Csere: Varga Zs.(57.p.)
Gólszerző: Gőcze(27.p.), Pintér T.(53.p.). Pócza A.(62.p.), Lócsi(68.p.); ill. Nagy K.(17.p.), Varga Zs.(72.p.)